Rólam mondták

"Ami tetszik abban, amit és ahogy csinálsz, hogy soha nem kérdőjelezed meg azt (vagy én nem tapasztaltam ilyet eddig), hogy az, amire valaki vágyik, amit célul tűzött ki, az "jogos-e". Ezt azért emelem ki, mert ezzel volt már egy negatív tapasztalatom."
Hidvéginé Dr Török Mária

2013. június 26., szerda

Milyen munka való nekem? - 2: Mi tenne boldoggá?



Ha az előző bejegyzésben feltett utolsó kérdéseim bármelyikére (amelyek arra vonatkoztak, hogy készen állsz-e a változásra) igennel válaszoltál, akkor az út, amelyet magad előtt látsz, alapvetően az alábbiak valamelyike lehet:
-   megláttad, hogy mit tehetsz te magad annak érdekében, hogy a jelenlegi munkahelyeden (újra) jól érezd magad, vagy
-   úgy döntöttél, hogy eljött a váltás ideje.

Ha az előző blogbejegyzésem sok-sok kérdésére adott (magadhoz) őszinte válaszod következtében jutottál el a változtatás gondolatáig, akkor szívből gratulálok neked, mert az azt jelenti, hogy szembe mertél nézni a félelmeiddel! És ezzel egyben ki is húztad a problémád, vagy az előtted álló megoldandó feladat méregfogát.

 
Mit szeretnél?

Ez esetben már látod, láthatod, hogy mi volt a legnagyobb akadálya annak, hogy lépj. A következő lépcsőfok, hogy tudd, mit szeretnél egészen pontosan és konkrétan ahelyett, amiben most vagy.
Ha nem vagy tisztában azzal, hogy mi az, amiben sikereket szeretnél elérni; amivel nyugodt életet teremthetsz magadnak és a családodnak; amit biztos, rendszeres munkaként szívesen végzel; amiben megmutathatod erős, határozott jellemedet, akkor honnan tudod, hogy amibe belevágsz, abban megtalálhatod majd a boldogságodat?



Ez olyan, mint amikor elkezdesz vajas kenyeret enni, már megettél 2-3 hatalmas szeletet, de mégsem érzed, hogy jól laktál volna. Előveszel egy kis felvágottat, vagy egy kis lekvárt hozzá, de továbbra is csak azt érzed: „úgy ennék még valamit”. Hiányérzeted van, pedig a gyomrod már tele. Kipróbálhatod még a tojást is, a zöldségeket, a virslit, a müzlit, a tejbedarát, a mézet és még ki tudja, hogy mit, mire végre megtalálod, hogy valójában csak egy nagy pohár vízre lett volna szükséged, de addigra már megcsömörlöttél a sok kajától.

A munka terén a vajas kenyér jelentheti egy kiemelt képességed, amelyre alapozva végzel egy munkát, a többi reggeli lehetőség pedig további képességeidet. Ahhoz, hogy megcsömörödj a munkában, lehet, hogy már sok-sok képességedet kipróbáltad, de mindet egyszerre és ez felőrölte az idegeidet. Vagy épp ellenkezőleg, mindegyiket külön-külön alkalmaztad, más-más pozíciókban, akár más-más munkahelyeken és ettől mindegyikben halálra untad magad. Az is lehet, hogy egyszerűen csak minden nap müzlit ettél volna szívesebben a vajas kenyér helyett. Az is lehet, hogy eddig imádtad a vajas kenyeret, de most már inkább valami másra vágysz. A lehetséges variációk száma végtelen.


De hogyan derítheted ki, hogy mi tenne téged boldoggá a munka területén?

Az elért eredményeid? Vagy az, ha lépésről-lépésre előírt feladatokat kellene végezz? Vagy ha intézkedned kellene és a munkáddal tiszteletet vívhatnál ki? Ha nyugodt, harmonikus, támogató környezetben dolgozhatnál? Hogyan derítheted ki, hogy melyek azok a képességeid, amelyeket használva olyan munkakört tölthetsz be, amelyben szárnyalhatsz, mert a helyeden fogod érezni magad?

Enni egy kicsit a vajas kenyérből, a felvágottból, lekvárból, virsliből és a többiből elég könnyedén és hamar megoldható, de a képességeid mindegyikét kipróbálni igen hosszadalmas volna. Ugyanakkor nem fogod kipróbálni újra és újra az összes reggeli lehetőséget sem, ha korábban már kiderült, hogy nem szereted sem a virslit, sem a lekvárt, sem a tejbedarát, vagy az, hogy nem bírja a gyomrod.

Ugyanígy számba veheted azokat a képességeidet, amelyeket valaha kellett már használnod. Akár olyan munkakörben, amelyben fizettek is neked érte, akár olyanban, amit a bátyádnak, sógorodnak, szomszédodnak, stb. szívességből végeztél, vagy magadnak otthon, vagy önkéntesként egy szervezetnek, vagy amit eddig csak a hobbid során használtál. Vegyél számba mindent! Gondold át, hogy mik voltak azok a feladatok, amelyekkel örömmel foglalkoztál. Amikor a munkád végeztével elégedett voltál. Mely képességeidre volt ekkor szükség? Pörgesd le a fejedben az életed minden területét, mintha egy filmet néznél és állítsd le a felvételt, amikor örömteli pillanatokra lelsz. Írd le, amit ott találsz. Szánj erre legalább egy nyugodt félórát. Amikor senki nem zavar meg. Sem a párod, sem a kutyád, sem a gyereked, sem a postás. Majd visszajön később, nemde? Ha tényleg szorít már a jelenlegi munkahelyed (vagy a munkanélküliség) cipője, akkor ennyit csak megengedhetsz/kivívhatsz magadnak, ugye?

Ha olyan képességet találsz, amelyet használtál ugyan valamikor korábban, akár sikerrel is, de semmiképpen sem szeretnél újra, azt is leírhatod. De azért legalább öt-hatszor annyi szerepeljen azon a listán, amelyre azt írod, amit szeretnél, mint amit szeretnél elkerülni!

Írd fel azokat a képességeidet is, amelyeket ugyan még nem használtál, – legalábbis nem fizetett munka közben! – de szívesen kamatoztatnál a jövőben.

Kérd ki munkatársaid, családod, barátaid véleményét is. Mik azok a tulajdonságaid, pozitívumaid, erősségeid, amelyeket ők szeretnek benned? A legjobb, ha általánosságban kérdezed, nem a munkádhoz, főként nem mondod el konkrétan nekik, hogy mihez kell. Így sokkal valószínűbb, hogy nem befolyásolja őket a válaszadásban a féltésük – vagy éppen a féltékenységük. Ha nem is kapcsolódik majd minden válaszuk a munkához, akkor is adhatnak olyan új ötleteket, amelyekre nem is gondoltál volna, de előre vihetnek.


Következő bejegyzésemben pedig érkezem a további kérdésekkel. Addig van időd bőven, hogy találj egy fél órát annak érdekében, hogy pár hét múlva már boldogan kereshesd és megtalálhasd az álommunkát. Magadnak teszel vele szívességet, nem nekem, ugye tudod? Ha kérdésed van, elakadtál, vagy támogatás kell, szívesen segítek. Sok sikert!



Széles Anikó
coach, piac- és közvéleménykutató
 
+36-20-421-1371
aniko.szeles@gmail.com
Skype: iranytuaniko