Hogy miért?
Mert az azt jelenti, hogy te már úton vagy. És ezt sose felejtsd
el! Hogy már ráléptél és haladtál rajta. Hogy most tanulsz. És vannak napok, élethelyzetek, pillanatok, amikor
már az új éned "győz", de mivel még a tanulás útján vagy, van, amikor
még elbotlasz. De ezek a botlások egyre ritkábbak, egyre kisebbek. És az út
megmarad.
Most még talán
közelebb van az, ahonnan indultál, de azért folyamatosan távolodsz tőle, ami egyben azt is jelenti, hogy közeledsz a cél felé. Ezt soha ne
feledd! Próbálj meg egyre kevesebbet hátra tekinteni, hiszen olyankor jönnek a
botlások. Mint amikor egy erdei úton mész. Ha nem előre és az útra figyelsz,
könnyen megbotolhatsz egy kőben vagy kiálló gyökérben, vagy elcsúszhatsz a
lejtőn a száraz avarban. Néha ez csak egy kis lendületvesztés, vagy egyensúlyvesztés,
néha éppen hogy csak nem esel orra, néha pedig az esés is előfordulhat. De ha
felállsz, megrázod és leporolod magad, akkor újult erővel indulhatsz tovább,
előre az úton.